Az építészeti generatív tervezés ugyanarra a munkafolyamatra épül, mint a gépipari generatív tervezés, de összetettebbek a célkitűzések, és több az érintett szereplő. 

Az Autodesk új, háromemeletes, 5500 négyzetméteres létesítménye Toronto innovációs kerületében, a MaRS Discovery Districtben épült meg, és egy csúcstechnikájú iroda összes jellegzetességét magán viseli.

Generatív tervezés

  • Játékszoba? Pipa.
  • Rugalmas munkaterületek? Pipa.
  • Konferencia helyiségek? Pipa.

A jól felszerelt belső mögé tekintve az is világosan látszik, hogy a The Living nem egy tipikus irodakialakítási projektet tett le az asztalra. Ehelyett a tervezőiroda számítási munkafolyamatok és generatív tanulás használatával optimalizálta a tervezési célokat, és egy olyan helyet teremtett meg, amely az ott dolgozó több mint 250 fő mindegyikének figyelembe veszi az igényeit.

A folyamat kezdetén adatokat gyűjtöttek az alkalmazottaktól és vezetőktől a munkastílusukról és a munkavégzésük helyszínével kapcsolatos preferenciáikról. Ezután meghatároztak hat elsődleges szempontot:

  • munkastílus-preferencia,
  • elrendezéspreferencia,
  • kevés figyelemelterelő tényező,
  • kommunikációs lehetőségek (összeköttetés),
  • napfény és
  • kilátás.

Kialakítottak egy geometriai rendszert, amelyben többféle konfigurációban helyezkedhetnek el a munkaterületek, a pihenő területek, a közlekedők és a privát irodák. Ezután a folyamat automatizálásával több ezer lehetséges konfigurációt hoztak létre, majd ezek közül kiszűrték azokat, amelyek a legjobb elrendezési kompromisszumokat nyújtották és a legjobb pontszámokat érték el.

A generatív tervezés során alkalmazott főbb mérőszámok
A főbb mérőszámok

Néhány változó azonban eleve adott volt: például az alapterület, az oszloprács elhelyezkedése, és az alkalmazottak száma. 

A tervezők nem érték be annyival, hogy a terv mennyiségi célkitűzéseit betáplálták egy algoritmusba. „Nagyon érdekes volt egy mérhető tervezési folyamat keretében olyan információt betáplálni egy számítási munkafolyamatba, mint hogy az emberek milyen helyeket szeretnek, hogyan érzik magukat a különböző helyeken” – mondta Benjamin. A csapat az elhelyezkedési és a munkastílusbeli preferenciák mellett két további, inkább mennyiségi célt is kitűzött egy felmérés eredményei alapján, amelyet minden alkalmazott kitöltött.

Mindegyik célkitűzésnek volt egy saját algoritmusa. Ezeket átfuttatták egy másik algoritmuson, amely a terveket „fejlesztette”. Több mint 10 000 lehetséges elrendezés jött ki eredményül, amelyek mindegyike elfogadható eredményeket adott az egyes célkitűzésekre vonatkozóan.

Mivel a több ezer terv mindegyikéhez rendelkezésre álltak azok az adatok, hogy milyen mértékben teljesíti a hat célkitűzést, így lehetőség nyílt a tervek összehasonlítására, rangsorolására és kiértékelésére.

 A The Living csapata 10 tervet küldött vissza az Autodesknek az érintettekkel való megvitatásra. „Nem csak annyit tudtunk mondani, hogy »Ezek a probléma megoldásának lehetséges módjai«, vagy hogy »Ezeket a tervváltozatokat kell megvitatni«, hanem azt is, hogy »Itt vannak az adatok arról, hogy melyik terv mitől jó a közösen felállított célkitűzéseink tükrében«” – mondta Benjamin.

A tervezési folyamat végeredménye.

„Optimális esetben ezáltal mindenki jobban bele tud szólni a döntéshozásba. Az emberi ítélőképesség kiiktatása helyett a számítások megkönnyíthetik a kompromisszumok melletti érvelést, mivel nem kell homályos elképzelések alapján bizonygatni, hogy az egyik kialakítás miért jobb, mint a másik.”

Az egyes verziók a mérőszámok alapján objektív módon összehasonlíthatók
Az egyes verziók a mérőszámok alapján objektív módon összehasonlíthatók

A csapat kiválasztott egy lehetséges elrendezést, amelyet tovább finomítottak az alkalmazottak frissen, a végső fázisban kikért visszajelzései alapján, majd kiválasztották a használandó burkolatokat és grafikákat. Így jött létre az a séma, amelyet végül meg is építettek. „Nem ragaszkodunk a célkitűzések teljesítésének számítógépes optimalizálásához – mondja Benjamin. – Úgy álltunk hozzá: »Itt egy rendszer, amely sokat segíthet a bonyolult feladatok megoldásában, szóval próbáljuk ki, mire jutunk vele. Utána pedig meglátjuk, mire van még szükség ahhoz, hogy végül egy remek terv legyen a kezünkben.« Nem azt mondjuk, hogy a számítógépes megoldás jobb, csak azt, hogy van ilyen megoldás is.”

Kialakítási lehetőségek

Nem meglepő, hogy az Autodesk is vevő volt arra, hogy a saját munkaterülete megtervezésekor kipróbálja a generatív tervezés előnyeit.Végtére is ez pont egy olyan módszer, amelyet a szoftveróriás már évek óta kutat.

 A legfőbb cél az, hogy ezek a folyamatok és a hozzájuk tartozó termékek széles körben elérhetők legyenek. „Hiszünk abban, hogy vannak olyan kitűnő tervezési megoldások, amelyeket soha nem találunk meg, mivel sok munkát igényelnének, a munka pedig költséges. Erre való az automatizálás. Vajon sikerül annyival könnyebbé tennünk ezt a felfedezési folyamatot, hogy végül egyszerű legyen, szórakoztató legyen, egyidejűleg javítsa az emberek munkakörülményeit és növelje a magabiztosságukat is?” – tette fel a kérdést.

Hauck szerint, ha olyan kísérletező szellemben működik egy vállalat, mint ahogy azt a The Living teszi, annak az az egyik előnye, hogy „nem csak a technológiailag fejlett tervezési gyakorlat működésébe nyújt objektív bepillantást, hanem abba is, hogy az ügyfelek hogyan reagálnak rá. Mert őszintén szólva úgy hisszük, hogy így vagy úgy, de a jövőben ez lesz a bevett gyakorlat. Így a The Living egy nagyon korai képet fest számunkra arról, hogyan is alakulhat majd a tervezés jövője.”

Forrás: The Living; Autodesk

A képek és a videók tulajdonosa: The Living

Kiss Károly
rendszermérnök, építőmérnöki alkalmazások
kiss@varinex.hu

Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!

Kapcsolattartó:

Kiss Károly
rendszermérnök
építőmérnöki alkalmazások
+36 1 273 3415
+36 30 585 7045
kiss@varinex.hu